Különleges mókus rejtőzik az indiai erdők lombkoronájában: a malabári királymókus, avagy másik nevén indiai királymókus nemcsak nagy termetével, hanem élénk színével is kitűnik fajtársai közül. A látványos bundájú rágcsáló a Madhja Prades államtól délre elterülő lombhullató erdők és trópusi esőerdők lakója.

Ez a félénk mókus a földön ritkán látható, a fák tetején építi meg ágakból és levelekből készült nagy fészkét. Amikor megriad, az ágra lapul, vagy egy vastag fatörzs mögé bújik. Fő ellenségei közé a ragadozó madarak tartoznak, de a leopárd is vadászik rá.

Az indiai királymókus jelenleg nem számít veszélyeztette fajnak, ám a városok terjeszkedése, illetve élőhelyének zsugorodása miatt száma folyamatosan csökken.

Az Arizonai Egyetem professzora, John Koprowski szerint ezek a rágcsálók nemcsak termetük és kivételes színük miatt számítanak különlegesnek, hanem azért is mert a mókusok egy ősi csoportját képviselik. “Egy egyedülálló evolúciós csoport, amely már régóta itt van, s remélhetőleg ez sokáig így is marad” – mondta  a szakember a The Dodo-nak.

A professzor egyébként maga is meglepődött amikor először figyelte meg a színpompás állatot természetes élőhelyén: “az jutott elsőként az eszembe, hogy túl nagynak tűnik ahhoz, hogy mókus legyen, inkább akkora mint egy főemlős. Igazi óriás” – mondta,  s hozzátette, hogy foltos bundája a sűrű erdők mélységében nagyszerű alkalmazkodást jelent, segít az óriás mókusok túlélésében vadonban, s amikor a napfény megcsillan rajta gyönyörű árnyalatokban pompázik.